Tags

,


Két fiatal mérnök a budapesti belvárosban világszínvonalú biznisszé fejlesztette egyikük gyerekkori hobbiját. Minden mozzanatában kézzel varrott, szigorúan méretre szabott férfiruha szalont menedzselnek úgy, hogy varrni egyikük sem tud. Euróezrekért kapható öltönyeik viszont nagyon sokat “tudnak”.

© Túry Gergely

Vajon mit tudhatnak a pesti belváros egy félreeső utcájában készült öltönyök, amik legkevesebb 2500 euróba kerülnek? Egy olyan szalonban, ahol egyszerre csak egy vevővel foglalkoznak. Ahol egy évben összesen 80 öltöny készül, de azok összes öltését kézzel szúrják be. Ahol minden vásárló testéről sok óra alatt szerkeszt egyedi szabásmintát a műfaj fellegvárából, Dél-Olaszországból érkezett mester. Ahol a tulajdonosok, de a szalon vezetője sem tud varrni. És ahol természetesen soha nincs akció vagy leárazás. Mondjuk, aki belép egy ilyen szalonba, tudja, hogy mire számíthat, mit kap, és azt is, mennyiért.

Egy öltönyt szeretnék, de olyat, ami úgy áll, hogy nem látszik benne a pisztolytáska.

Ezzel a megszokottnak aligha nevezhető igénnyel jelentkezett egy megrendelő a Galamb Szabóságnál pár évvel ezelőtt. Ebből is jól látható, hogy az egyedi – bespoke – ruhakészítés igazán bizalmi műfaj, nem az a “bemegyek, leakasztom, kifizetem, viszem” típusú ruhavásárlás.

© Túry Gergely

A Galamb Szabóság tavaly, a belvárosi Zoltán utcában megnyitott bespoke szalonjában ma már nem szembesül ilyen kérésekkel Baranyi Csaba tulajdonos-üzletvezető. Ettől persze nem kevésbé diszkrét az üzletmenet, sőt a bizalom, ha lehet, még fontosabb, mint a kezdeti időkben.

Van olyan vevőnk, akit sokáig csak az tartott vissza, vajon kiderülhet-e, hogy itt csináltat öltönyt.

De nem, nem derül ki, mi is csak annyit tudtunk meg, hogy több a magyar, mint a külföldi, vannak közöttük híres emberek is és többen érkeznek a pénzvilágból.

A bespoke a ruhakészítés legfelső kategóriája, igazi luxus, ami a világon mindenhol (majdnem) ugyanazt jelenti. (Csak azért majdnem, mert vannak nagyon menő márkák, amelyek bespoke-nak hirdetik magukat, de mivel sztenderd szabásmintára alapoznak és azt alakítják, ezen kívül némiképp eltérő technológiai elemeket is használnak, igazából nem azok.) A legjobb anyagokat használják – a Galamb öltönyeihez csak a zsebvásznat tudják itthon beszerezni –, a legjobb szabómesterek dolgoznak a bespoke szabóságokban.

Kilenc évvel ezelőtt bukkant fel a Galamb brand, a ma már luxusszabóság egyik tulajdonosának gyerekkori hobbijából “kinőve”. “Virtigli mérnökcsaládban nőttünk fel, nekem mégis volt valamiféle affinitásom a divathoz, de még inkább a textilekhez, szövetekhez” – mutatja Csaba testvére, Zsolt, honnan is indult az azóta a legfelső ligában focizó márka.

A kis belvárosi szabóság nagyon masszív alapokat adott a mostani luxusszalonhoz, Zsolt már akkor “megszerezte” magának a világ egyik legmenőbb, a legjobb három közé sorolt szövetgyártóját, az angol Scabalt, amelynek azóta is kizárólagos magyarországi képviselői. “Már nagyon régóta rajta voltak a bakancslistámon,

írtam nekik egy e-mailt mindjárt az elején, hogy alapítottam egy szabóságot és lennék a képviselőjük.”

Elsőként – és azóta is egyetlenként – használnak kagylóhéj gombokat, amiket Bergamóból szereznek be. “Végigjártam a gombnagykereket Makótól Sopronig, sehol sem volt kapható ilyen, és arra jutottam, ha rendes gombot akarunk, Bergamóban kell megvenni.”

Az első Galamb brand alatt készített ruhadarab egy fekete öltöny volt, megegyeztek egy barátjukkal, hogy megcsinálják, ha jó, átveszi és az anyagok, a munkaórák alapján kikalkulált – már akkor sem alacsony – árat ki is fizeti érte.

A kis üzlet kinőtte magát: 2007-ben egy év alatt tizenötöt készítettek, 2008-ban már 70-80-at, ez később felment 100-ig is. Ráadásul Zsolt 2009 után teljes egészében a családi mérnökvállalkozásra koncentrált, pár évig csak távirányította a szabóságot. Amikor 2012-ben öccse, Csaba is végzett mérnökként, döntés elé kerültek: hogyan tovább? Arra jutottak, hogy továbbfejlesztik a szabóműhelyt, belépnek a legmagasabb, a bespoke szintre. Csaba vette át a Galamb Tailoring vezetését, és ekkor új időszámítás kezdődött a szabóság életében.

Mi is az a bespoke szabászat?
Az alapvető különbség az, hogy a legmenőbb méretes, de konfekciószabóság is előre gyártott valamilyen – jellemzően angol vagy német – sztenderd szerinti szabásmintát használ, a bespoke pedig leszerkeszti a méretet, azaz minden elkészített darab a megrendelő testének változatosságára van szabva, nem pedig egy már meglévő mintát igazítanak rá. A ruha készítésének minden mozzanata kézzel történik, kezdve a méretvételtől a szabásminta kiszerkesztésén át, a próbákra, majd a végső összeállításig.

Egy másik nagyon lényeges eltérés, hogy a bespoke szabóság soha nem alkalmaz ragasztást – “ez szigorúan tilos” – , ami a konfekcióban teljesen általános, sőt a nagyüzemi gyártás elengedhetetlen technológiai eleme, mert egy felületként könnyebben, így gyorsabban lehet vele dolgozni. (A ragasztott öltöny robusztus tapintású, merev, s ha a ragasztó kezd gyengülni, például a zakó mellén, elkezd felpúposodni.) Még a legmenőbb – és a legdrágábbak közé tartozó – brandek között is árulnak ragasztott öltönyöket, amik legfeljebb annyiban egyedibbek, hogy ha szükséges, módosítják a szabásmintáról lejött darabot, de ugyanúgy, ugyanazon a gyártósoron megy végig, mint a sima konfekció.

Egy ragasztott öltöny élettartama 2 év, egy bespoke öltönyé viszont 10-15 év.

“Korábban úgy néztünk ki, mint egy jónevű étterem, ahol nagyon minőségi alapanyagokból dolgoznak, de nincs mesterszakács, mostanra viszont

az alapanyagok még jobbak lettek és már igazi mesterszakács is van.”

Bár a magyar mesterszabóknak régen nagyon jó nevük volt Európa-szerte, ma már kihalóban a szakma, így külföldön kerestek mestert és dél-olaszországban rá is találtak Girolamo Dispotora. A Bariból származó Girolamo mögött 50 évnyi tapasztalat van, 8 évesen csinálta az első öltönyét, több generációra visszamenően minden családtagja ezzel foglalkozik.

Girolamo mester alkot
© Túry Gergely

Az új szalon egy évig épült, 2015 áprilisában költöztek be, az átmeneti időszakban visszafogott “gyártás” addig a Galamb utcában folyt. “Tudtuk, hogy az átmeneti időszakban visszaesés lesz, meg azt is, hogy a kategória árai miatt is.” A bespoke árakkal a korábbi vásárlóik csaknem felét “le is vágták” – a Galamb utcában, amikor még méretes szabóságként futottak, 250-300 ezer forintért készítettek egy öltönyt, akkor ez sok pénz volt, ma már sokan költenek ennyi pénzt öltönyre.

Érdekes egyébként, hogy a Galamb nagyjából egyetlen igazi – azaz valóban bespoke – versenytársa, a Simon Skottowe két házzal arrébb működik ugyanabban az utcában, de még ugyanazon az oldalon is.

A Galamb öltönyök ára 2500 eurónál kezdődik, a szövetminőség alapvetően meghatározza az árat. A 100 százalékban gyapjú szövet ugyanakkor 30-40 százalékban meg is határozza, hogy egy öltöny mennyire jó. Széles skálán mozognak az árak, a 2500 eurós öltönyhöz Scabal super 140-ig lehet választani, ez a kínálat mintegy 70 százalékát lefedi. Innen viszont nagyot ugrik a szövet és így az öltöny ára is: a méterenként 3 ezer eurós szövet még mindig nem a legdrágább, 8 ezer eurósat is lehet használni, ezek már valamilyen nemes anyaggal, -fémmel átszőttek: kasmírral, selyemmel, arannyal, platinával. Egy kétrészes öltönyhöz 3,5-4 méter szövet szükséges.

A Galambnál elkészült

öltönyök nagy része a 2500 és 3500 euró közötti kategóriába tartozik, de előfordul 4500-5000 eurós is.

A világpiaci átlagár azonban 5-6 ezer euró, de a testre szabottak 10 ezernél kezdődnek. A Nápolyban készült nagyon jónevű Kiton öltönyök – ami konfekció, bár nem ragasztott, szabók rakják össze, félmanufaktúra – ára 6 ezer euró körül mozog. Így ezekkel az árakkal is komoly árelőnyben van a Galamb a versenytársakkal szemben.

Egy öltöny elkészítése egy szabónak 85 órába telne, de többen dolgoznak egy munkán, így 4-5 hét alatt elkészül. A Galamb utcai szalon alagsorában lévő műhelyben a mester vezetésével hatan dolgoznak, egyszerre 6-8 öltöny tud készülni. A műhely mai kapacitása havonta 8-10 elkészítését teszi lehetővé, ezt ki is használják, sőt havi 12-14 öltönyre növelnék a “kibocsátást”, ehhez több ember és több vevő kellene.

A szöveten 30-40 százalékban múlik az öltöny
© Túry Gergely

A minőségi váltással önálló cégbe szervezett Galamb Tailoringért befektető egyelőre nem jelentkezett, de amúgy is csak kisebbségi tulajdonrész eladása jöhetne szóba szakmai befektetőnek. “Egy ilyen akvizícióval jelentősen hamarabb,1-1,5 év alatt elérhetnénk a ‘normál’ üzemmódban 3-3,5 évesre tervezett bécsi szalonnyitást” – mondja Zsolt. Alapvetően kereskedelmi szalon lenne, a gyártást Budapesten tartanák.

A másik nagy tervük, amibe 2018-ban fognának bele, mesteriskola létrehozása, ehhez pályázati források felhasználást is tervezik. Akkreditált 1+1 éves mesterképzést indítanának, a koncepció megvan, januártól papírra is vetik.

Hogyan lehet valakinek Galamb öltönye?
Ha a delikvens megtalálta a Galambot, telefonon vagy e-mailen bejelentkezik, rendszerint 2-3 napon belül kap is időpontot. Abban a terminusban csak vele foglalkoznak, más vevő nincs is az üzletben. Csaba tapasztalatai szerint csak nagyon kevesen tudják, hogy mit szeretnének – főleg a külföldi megrendelők. Ezt az első “ülésen” ki kell találni, amihez alaposan meg kell ismerni a vevőt, milyen értékeket követ, milyen a stílusa, tudni kell, hogy mire használná, alkalomra, vagy napi használatra. Ezután alakítják ki, hogy milyen is legyen az öltöny, a zakó kinézete, kétgombos, duplasoros, milyen legyen a gomb? A következő lépés a szövetválasztás, majd a konzultáció vége a méretvétel, amit a mester végez. Megvizsgálják a vevő mozgását, ez is befolyásolhatja a szövetválasztást. A “bankár típusoknak” például lágy, könnyű szövetet ajánlanak. Fontos, hogy természetes állásnál vegyék a szabásmintát, ne pedig “kihúzott” testtartásról.

Az első próba előtt Girolamo kézzel – tehát számítógép használata nélkül – kiszerkeszti a szabásmintát, ez mintegy 4 órát vesz igénybe. Az első próba 4-6 nap múlva esedékes, ekkorra elkészül a zakó teste, még nincs benne az ujja, a bélés és a zsebek sem. Ekkor következhet a szabásminta első módosítása, mert a szövet esése változtathat rajta (van, akinek van külön szabásmintája vastagabb és vékonyabb szövetre is).

A nagyjából két hét múlva következő második próbára már össze van fércelve a zakó, de még nincs összevarrva. Általában a második próba az utolsó, a főszabály szerint ez után már az átadásra kell jönnie a megrendelőnek. Ritkán, de lehet még egy próba, ha a megrendelő például nehéz testalkatú. A végső összeállítást a mesterszabó végzi, a kényes műveletek, mint a vállberakás, a gallér felrakása miatt.

A ruhák kivétel nélkül aszimmetrikusak, mert szimmetrikus testű ember nincs, a topmodellek sem. A levett méreteket tárolják, átlagos férfiaknál 5-6 kilós súlyváltozás korrigálható, de 10-15 kilósnál újat kell készíteni.

Advertisements