Tags


Ma egy nagyon érdekes élményben volt részem. Autóban ülve a közlekedési lámpák piros jelzésénél várakozva egyre több helyen találkozni hajléktalanokkal kéregetőkkel. A látvány egyre inkább megszokott, egy részük kicsit erőszakos is. Emiatt a többség egyre inkább immunissá válik a látvány s ezáltal a kéregetők iránt is.
Ezért is volt meglepő és valahol példaértékű az a hozzáállás, amivel ma találkoztam az egyik kereszteződésben. A kéregető maszkot festett az arcára. Egy olyan bohócnak festette ki magát, aminek az egyik orcája mosolyog, míg a másik sír. Maga a festés nem volt profi, de talán éppen az esetlensége miatt volt őszinte. Az illető pedig teljesen összhangban a festésével, kedves és játékos volt.
Tudom, hogy sokan közhelynek, üres frázisnak tartják, miszerint minden csak hozzáállás kérdése, de ez itt most tökéletesen bizonyságot nyert.
A kéregető emelt fővel ment oda az autósokhoz és emberek visszamosolyogtak, odafigyeltek rá, majdnem mindenki pénzt is adott neki. Nem tudom, hogy az illető, hogyan került ebbe a helyzetbe, de abban biztos vagyok, hogy nem marad örökké benne. Ahogy egy ilyen kellemetlen, sokak számára megalázó helyzethez viszonyult az illető, az lehet a garancia a sikerre. Az arcfestése, nem csak arról szólt, hogy képes egy ilyen helyzetben is megőrizni a humorát, hanem szólt arról is, hogy az illető megtartotta az emberi méltóságát, hogy nem adja fel, hanem küzd a mostani helyzete ellen. Szólt arról is, hogy nem törődik bele a cseppet sem irigylésre méltó helyzetébe, nem hárítja át másokra a felelősséget, hanem megpróbál talpra állni. Annak ellenére, hogy az autóban lévőkhöz képest katasztrofális helyzetben volt, biztos vagyok benne, hogy sok autós elismerését elnyerte.
Mert az életben minden csak hozzáállás kérdése.

Advertisements